Ma van Angliában a híres-neves palacsinta nap, amikor mindenki nagy boldogan palacsintát készít, és eszik, és örül neki. :) Kivéve én! Persze munka után még én is így voltam vele, hogy kivételesen jó fej leszek, és fogok palacsintát készíteni a lakótársaimmal, és részt veszek ebben a jópofa mókában. De haveeeeer, nem. Mire mindent megvettem, és hazaértem, egy régi cimborám felhívott, dumáltunk egy órát. Na most mire nekikezdhettem volna a sütésnek, negyed 9 lett, én meg most nem fogok egy órát elszenvedni azzal, hogy palacsintát süssek, fél óra alatt megkajálok, aztán huss el is ment a nap, mehetek aludni. Mármint, szerintem ez egy tipikusan birka angol dolog, hogy meló után hazamész, és az egész estét főzéssel töltöd, majd mész aludni. Főzni ebédkor kell, vagy főzzenek neked a menzán, este meg eszel gyorsan valami egyszerűt, a maradék időben meg olvasol, csinálsz valami hobbit, stb. Mindegy, a hozzávalók megvannak, hétvégén majd készítek palacsintát. Nem mintha nagyon menne, de... gyakorolni kell.
Amúgy semmi izgalmas nem történik velem mostanában. Úgy tűnik, hogy örök időre megrekedtem Thealeben. Az utóbbi időben ráadásul el sem lát Karcsi rendesen munkával... kicsit faramuci ez az egész, szerintem ezt az egész Thealei elhelyezést csak azért találták ki, hogy egy emberrel kevesebbnek kelljen munkát találni, az elmúlt 3-4 napban in totál ha 8 óra hasznos munkát végeztem. És nem azért mert bliccelek, egyszerűen ennyit kapok. Most nem mehetek 30 percenként a Karcsihoz, hogy Karcsi nincs mit csinálnom adj valamit, így is napi kétszer megteszem, tudja jól, hogy terhelhet. Amúgy ezen talán fölösleges panaszkodnom, mert a fizut így is ugyanúgy megkapom, szóval én csak olyan szempontból nem járok jól, hogy nem tudok fejlődni meg tanulni. Na mindegy. Most kicsit átkerültem egy másik fickó, Ricsi csapatába (is), aki kockább dolgokkal foglalkozik, ő ad nekem pár dolgot, ma volt erről egy beszélgetésünk, elnézésemet kérte, mondta, hogy száraz meg uncsi lesz, de pár hónap után ha ügyes vagyok, kapok frankóbb cuccokat is. Persze az igazi még mindig az lenne, ha stratégiával, menedzsmenttel, meg inkább a vállalat átalakulásával tudnék foglalkozni, erről mindenki ígérget, de az 5 hónap alatt a kisujjét sem mozdította senki, hogy valóban segítsen... hát ez van. Igazából mondjuk eléggé genyó dolog tőlem, hogy panaszkodok, odahaza sokan 2-3 műszakban halálra dolgozzák magukat a minimálbérért, szóval nekem semmi okom elégedetlenkedni, hogy alig kell csinálnom valamit a fizumért. Na, ugye, hogy milyen hasznos dolog volt mérnöknek tanulni!
Amúgy tényleg semmi érdekes nincs. Hétvégén bementem a "szép emberekkel" Lándönbe bulizni. A "szép emberek" azok a figurák, akik a sloughi iroda bal oldalán dolgoznak, ők azok akik nem technikai dolgokat csinálnak, hanem háert, marketinget, pénzügyet, ilyesmit. De ennek ellenére jó fejek (páran), szóval a péntek este tökre móka volt velük. Szombaton szintén benéztem Lándönbe, egy cimborához, szóval a hétvége kellemes volt. Ezen felül vettem egy vasalót meg egy vasalódeszkát, nem akartam többet a lakótársaim cuccait használni, meg azt figyelni, hogy mikor mehetek le vasalni, ez jó lesz majd az én szobámban, és így talán kicsit rendezettebbek lesznek az ingeim. :) Gőzerővel megy ezen kívül a készülés a március közepi skót tréningre, ahol majd egy hétig a szabadban fogunk ilyen csapatépítő, vezetőkészségfejlesztő cuccokat csinálni. Mivel tökre vájldernessz lesz, megkérdeztem, hogy kell-e vinni bicskát, jót nevetett mindenki. Óóóh meg vettem egy hangfalat. Mert tökre elegem volt belőle, hogy ha zenét akarok hallgatni mindig fülhalgatóznom kell, mert a laptop meg a teló nem szól elég jól, vagy hallhatóan. Bluetoothos, elvileg jó lesz mindenhez, neten vettem, úton van. Csütörtökön veszem majd át, kíváncsi vagyok milyen lesz.
Nah, dióhéjban ennyi. Sok izgalom nem történik, hogy őszinte legyek, próbálom egyengetni finoman a lépteimet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése