Nem jön szememre álom...

Na, de vajon miért, nem?

A főnökeim azt szeretnék, hogy azért ne jöjjön, mert annyira azon járjon éjjel az agyam, hogy miként lehetne még többet kihozni a digitális forradalomból, és az izgasson, hogy mi lesz az Apple, a Google, meg a többi nagyágyú legújabb aduász dobása? 

 A családom azt szeretné, hogy azért ne jöjjön, mert épp egy kedves kisleánnyal romantikázzak a kisszobámban, és vele duruzsoljak szerelmes szavakat egymás orcájába. Azt hiszem a barátaim is ezt szeretnék. Meg én is. 

 A kiskutyám azt szeretné, hogy azért ne jöjjön, mert épp hazafelé tartok a repülőn hozzá, és végre találkozhat velem, mert nagyon hiányzunk egymásnak. ( A múltkor skypeoltunk egymással, szegény vak, és hallotta a hangom, de nem látott, nem érezte a szagom, és zavartan szaglászta a számítógépet, meg keresgélt benne, hogy hol vagyok... tündér). 

De valóságban tudod, miért nem jön szememre álom? No, azért, mert csörög a telefonom. Felveszem: -Haló tessék? - Jónapot, Kovács Edit vagyok, és a Légfavirág Hotel Pécs megbízásából érdeklődnék, hogy szeretne-e ősszel üdülni menni? Na ezért nem tudok aludni. Mert reggel hétkor a magyar telómon felhív valami szélszes nyanya, hogy utazási ajánlatokkal zaklasson. Heló!!! Van két angol telefonom. Két angol telefonom van, két angol telefonszámmal. Tudod hányszor hívtak az elmúlt 2-3 hétben, plusz előtte a 4 hónapban fel ezeken a számokon angol telemarketingesek? EGYSZER SEM!!! Erre véletlenül egy éjszakára bekapcsolva hagyom a magyar telefonomat, és azonnal felébreszt valami állat, hogy menjek üdülni hozzá! Nagyon durva, és obszcén módon küldtem el a hölgyet olyan gusztustalan, és mindenképpen kellemetlen helyre, aminek a hallatán a hölgy csak annyit tudott mondani: "Öőőő. Jó." És letettem. Persze erre lehet mondani, hogy ő csak a munkáját végzi, nem szabad vele bunkónak lenni, de nem, ez nem így van. Milyen munka az, hogy embereket telefonon zaklatsz? Kora reggel? (Még az időeltolódás ellenére is.) 

A magánszféra számomra egy fontos, és sérthetetlen dolog. Hogy jön ahhoz egy idegen, hogy zaklat, hogy felkeres, csak azért, hogy pénzt próbáljon meg kicsalni tőlem? És mielőtt belemegyünk, értem, hogy egy ügyfélszolgálatos is csak ember, pénzt akar keresni, nehéz az élete, kell ez a kis betevő, mert gyereke van, mert lakáskölcsöne van, mert nem bírja fizetni a tartásdíjat/rezsit/sulikezdést... de komolyan mondom, haljon éhen az aki ilyen módon próbál betevő falathoz jutni. Wc-t pucolni, szart lapátolni, mosogatni, gyártósornál, vagy építkezésen dolgozni tisztességes munka, ahol valami produktívat teszel, termelsz, hogy a világ jobb legyen. Embereket zaklatni, megtörni a mindennapi rutinjukat, felébreszteni őket alvás közben, megzavarni őket munka közben egész egyszerűen nem tisztességes, nem fair, nem olyan dolog, ami korrekt. Aki ilyenből keresi a kenyerét, az ugyanolyan alávaló alak, mint az aki, kitalálta, hogy legyen a cégénél ilyen marketing. 

Nah, elég a gyűlölködésből, vissza Angliába. Itt van két telefonom, itt kétszer annyi telemarketinget kellene kapnom, mint odahaza. De nem kapok semennyit. Miért? Na, hát ez az. Mert itt rájöttek, hogy ez egy tisztességtelen, zavaró dolog. Odahaza meg noha ezt mindenki tudja, az emberek mégis szarnak bele. Hölgyeim, és uraim, itt a különbség Magyarország, és Anglia között. 

#gyerehaza.org 

 Amúgy nem csak ezért nem tudtam aludni, egyik munkatársam eddig éjszakai műszakos volt, és mivel vége, és ma kimenője volt, a barátaival tegnap elmentek kajálni, meg inni kicsit, és hajnali 1-kor részegen, hangoskodva értek haza, szóval lementek, és megkértem őket, hogy legyenek csendesebbek. És csöndesebbek lettek, kész. Mindenki élte tovább az életét, nem fenyegettük meg egymást, elnézést kértünk mindketten egymástól, nem írtunk cetliket az ajtókra, tettük tovább a dolgunkat. Munka szempontjából bizi napok vannak, indulnak be a projektek, eléggé ellátnak munkával, meg tennivalóval, ami jó. Ma voltam az első céges mítingem, 3 tök idegen emberrel voltam összezárva, elmondták mit kell majd csinálni, egy tök érdekes feladat, amiből sokat fogok tanulni. Mondjuk egyikük sem Thealeben dolgozik (hanem szerintem Londonba, ami hmm... oda tök jó lenne beköltözni), kíváncsi vagyok mi lesz ebből. De van még csomó minden más tennivaló is, szóval nem unatkozom, és ez jó. Ma ráadásul tudtam végre venni cipőpasztát, hurrá! Már csak használni kell elkezdeni, haha. 

Amúgy van egy céges intranet oldal, amit minden dolgozó lát, mint kezdőlapot, kikerült oda egy hír rólunk, hogy hány új ember kezdett a cégnél dolgozni, van egy kép is. Tök jópofa, mert azt írták, olyan egzotikus helyekről is érkeztek emberek, hogy erősítsék a nemzetközi közösségét a társaságnak, mint Görögország, vagy Magyarország. :) Kedves dolog. Amúgy rájöttem, hogy ami eléggé hiányzik a blogból, az Anglia. Mármint Angliáról írások, az angol szokásokról, kultúráról, emberekről, történelemről érdekességek, szemelvények. Na, ilyenek a mai bejegyzésben sem lesznek, de idővel majd teszek közzé. Amúgy ennek szerintem az az oka alapvetően, hogy már voltam itt korábban négy hónapot, és nem annyira újszerű, meg váratlan minden. Jó, baromi messze vagyok attól, hogy tősgyökeres angol legyek, a helyiekkel még kommunikálni sem tudok olyan hűd de jól, de mégsem esek hasa mindentől. Anglia amúgy baromi jellegzetes. Igen jellegzetesek a házak, az utcák, a környezet, a levegő, minden. Akárhol is vagy a világban, azonnal tudod, ha Nagy Britanniába tévedsz, és nem csak azért, mert rossz oldalon mennek az autók. Borzasztó tradicionális, hagyományőrző, és tisztelő ország ez, a nagyvárosoktól az utolsó kis faluig minden jellegzetesen angolos. Vagy bejön a szett egybe, vagy nem tudsz vele mit kezdeni, és utálod, szerintem középút nem nagyon van. Nah, ennyi mára, elteszem magam hajnalra, már alig várom, hogy valami izgalmas 

reklámajánlatra ébredhessek!