2013. november 18., hétfő

Totál-brutál

A hétvégén nem történt semmi sem.

Így. Igazából ez volt az első hétvégém, hogy abszolút semmi programom nem volt. Próbáltam már minden körülöttem lévő ismerőst/barátot megérdeklődni, hogy nincs-e kedvük csinálni akármit, de senkinek nem volt, annyira éhenkolbász meg nem akarok lenni, hogy könyörögjek arcoknak, hogy hadd lóghassuk velük. Majd ha elég jó fejnek tartani, szólnak, ha azzal úgyis csak megutáltatom magam ha túlságosan pörgök. A munkahelyi arcokon kívül muszáj lesz amúgy valami társaságot találni, nem azért, tökre imádom ezeket a srácokat, nagyokat lehet velük röhögni, meg hülyülni, de azért tudod... Megvan bennük az a "munkahelyibarát" dolog, vagyis mivel az állásod kapcsolatban van az övékkel, annyira hűdehűdenagyon azért nem összejárósak, vagy annyira nagyon nagyon nem akarnak belevonni az életükbe. Ami viszont zseniális, az a csoportunk wacap grupja, amiben egész nap megy az ökörködés, van egy srác Fülöp, aki állandóan orbitális marhaságokkal, meg poénokkal szórakoztat minket napközben... tudom ezek apró dolgok, de tök jó hangulatot teremtenek a melóban. Nem úgy mint idehaza, ahol az egyik lakótársam kb már vissza se köszön már ha találkozunk, csak legyint. :)

Nah,ami érdekes volt a hétvégén, az az, hogy vasárnap este bementem Londonba koncertre. Innentől fogva a bejegyzés a metal zenéről fog szólni, akit ez nem érdekel, az azt kérem várjon a holnapira. :) Szóval a Hell, a Bleed From Within, a Carcass, és az Amon Amarth játszottak... én azt ajánlom mindenkinek, hogy fordítsa le ezeket a szavakat magyarra, és alapvetően jól el fogja tudni képzelni, hogy milyen buli volt ez. Mondjuk baromi béna voltam, meg itt a koncertrejárás egész más, mint Magyarországon. Egyrészt minden jegy elkel elővételben... ami nem olyan, hogy elmész egy jegyirodába, hanem kizárólag neten lehet jegyet venni, és magadnak kell kinyomtatnod. Kapunyitás 7-kor, a Hell 7:20-kor kezdett, és 7:45-ig tolta. Igazából ők érdekeltek a legjobban, de mivel baromira elszámoltam magam az indulással, meg a kajálással,brutális sorban állás után 7:40-re értem be a koncertterembe. Amúgy Londonban koncertre járni óriási élmény. Alapvetően rockerek/metalosok nincsenek Angliában, mármint olyan elenyészően kevesen vannak a hatalmas tömeghez képest amit nap mint nap látsz az utcákon, hogy igazából észre sem veszed őket. Magyarországon sokkal több fekete pólós/pulcsis/felvarrós fickót látsz a hétköznapokon. Na de amikor este buli van, és leszállsz a metróról a megfelelő megállónál, hirtelen nem is látsz mást, csak légióban masírozó metalosokat. A pubokból lógnak ki a Maiden pólós fickók, a gyrosoknál csak hosszú hajú arcok várnak a kajára, a metró tele van fémhívőkkel, hihetetlen látvány. A koncertterem egy baromi nagy marha régi színház volt, 3 emeletes, nekem csak a karzaton jutott már hely, ahol csomóan csak ültek... nekem ez is tök fura volt. Már az elejétől kezdve rengetegen voltak a teremben, az átszerelés villámgyors volt, a hangosítás remek, borzasztó profi az egész. Persze kp-t elfelejtettem magamhoz venni, kártyával odabent meg nem lehetett fizetni, így kicsit szomjasan álltam végig a 3 órát, de marha jó buli volt, hihetetlen volt a helyszín, király hangulat atb. amit elcsesztem, hogy meg voltam arról győződve, hogy az utolsó vonat Readingbe 23:30-kor indul (pár hete még akkor ment) szóval az Amon Amarth utolsó két számáról lemaradtam. Aztán az állomáson kiderült, hogy még megy vonat éjfélkor, fél 1-kor, 1-kor, meg fél 2-kor is. wtf? Szóval nah, eléggé amatőr módon bénáztam, de jó buli volt. Közben alaposan utána is jártam, Londonban óriási a koncertkínálat, igazából kb minden nap el lehetne valami érdekeset csípni. De egyrészt arra nincs pénzem, másrészt az időt is sajnálom rá... kb havi 1 koncertet szeretnék az életembe betervezni... más kérdés, hogy a tavasz igen erős lesz, úgyhogy valószínű havi 3 lesz az 1-ből. Amúgy őszintén szólva szívesebben járnék barátokkal dudorogni rendes szórakozóhelyekre, de barátokból, meg társaságból itt ugye most nem igen van, ha meg már egyedül vagyok, nem keseregni kell, hanem a legtöbbet kihozni a dologból. A metal bulik pedig erre tökéletesek. Számomra. :)

(Amúgy zárójeles megjegyzésként hadd említsem meg a Carcass buliját, 3000 fős teltház éltette őket, a death metal számok alatt meg videón olyan dokumentumfilmek mentek ahol emberi agyat, nemszerveket, szemet, meg különböző belső szerveket boncoltak orvosok. Ennyire beteg dolgot azért még én sem láttam :D)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése