A fenti mondat jutott ma eszembe, mikor épp névnapi tortát keresgéltem magam az áruházban, és megpillantottam a polcra kirakott répatortát, amit max frosch fali figyelmébe ajánlanék, amúgy meg nem tudom hogyan lehetne jobban elrontani egy tortát. Mondjuk spenót torta. Vagy zöldbab torta. Vagy kelkáposzta torta. Blöáááá. Bezzeg szalonna torta nincs. Vagy rántott hús torta. Nyamnyam.
Nah, Angliában nem ünneplik a névnapot, így az igazi különlegességet a hazai barátok/rokonok köszöntése jelentette, nagyon nagyon köszi mindenkinek, higgyétek el, sokkal többet jelentett, mint gondolnátok. :) Apuék meglepetéscsomagja volt pedig az egész megkoronázása. :)
Munkaügyileg kaptam megint pár új feladatot, ezen a héten nagyon nagyon nem fogok unatkozni úgy tűnik. Rengeteg tök bonyi program használatát meg kell tanulni, elég kemény, főleg, hogy más most komplexebb dolgokat kell néha csinálni, mint néhány olyan arcnak, akik már évek óta ezekkel a cuccokkal dolgoznak. Emmm. Mi történt még? Semmi különös. Tök gáz, napközben mindig van egy csomó ötlet, hogy mit írjak majd a blogba, aztán estére kiürül a fejem. Volt hétvége. Eléggé oké volt, az elején bementem Lándönbe két srác lakásavatójára, ott is aludtam náluk a kanapén végül. Az mondjuk nem igen volt kényelmes. Emmmm fura. Megint ugye a frissdiplomásokkal voltunk együtt, de nem a mérnökökkel, ez a marketing/biznisz társaság volt. Fura, mert néha baromi lazán, meg viccesen meg jól kijövök mindenkivel, máskor meg csak üldögélek tök kussban, és meg sem bírok szólalni. Most is inkább az utóbbi volt sajnos a jellemző, pedig tökre készültem erre az összejövetelre... mondjuk az este során a mukkant szótlanságom alkohollal kompenzáltuk, nagy valószínűséggel ez sikeres is lehetett, bár ez már a feledés homályába vész... Szombaton meg elmentem egy litván barátommal a nemzeti portréképtárba... na az elég kemény volt, x órán át arcképeket nézegettünk különböző faszikról. Amúgy is eléggé zombi voltam, de ezek után meg pláne, de azért nem baj, volt legalább kis társasági élet, meg régi barátokkal mindig ó találkozni, ez is frankón sikerül. De hozzá tartozik, hogy ezek után szombat este, mire hazaértem kb csak be tudtam ájulni az ágyba, és ennyi, a vasárnap meg takarítással, pihivel telt. Majd felállítok magamnak valami listát, hogy mit csináljak ilyen vasárnapokon... hová menjek kirándulni, milyen turista dolgokat csináljak, utálok csak a seggemen ülni. Alapvetően két érzés harcol bennem... az egyik, hogy vegyek magamnak egy xbox onet, pár játékot, és kapjam le hozzá a teljes Idő Kereke ciklust Robert Jordantól, és onnantól többet soha nem lépjek ki a szobám ajtaján (őszintén szólva imádnám... de nagyon gáznak érzem, hogy akkor a kockasági együtthatóm egy 1-től 5-ös skálán pí értékűre felkúszna), vagy menjek el egyedül kirándulni/városnézni/turistáskodni. Az tök jó, csak ugye nem egyedül, mer egyedül ugye minden ilyesmi kicsit gáz. De hát nah, majd megszokom.
BTW: hallottam olyan visszajelzéseket, hogy nagyon depresszív a blog, meg mindig úgy tűnik, hogy rossz kedvem van. Ez nem igaz, nincs rossz kedvem, nem tudom miért alakul úgy, hogy innen ez így tűnik, igazából jól elvagyok itt a luxusszobában a nagy tévével, a gyors nettel, a magas fizuval, meg a fasza melóval. Persze pár dolog hiányzik, vagy rossz, de hát azokon majd változtatunk. :) Idővel. Talán. Remélem.
Ma amúgy a lakótársnőim el akartak menni bulizni, merthogy holnap nem dolgoznak, nem tudom végül elmentek-e. Persze elmehetnék velük, de abszolút semmi kedvem olyan dolgokról dumálni próbálni amik abszolút hidegen hagynak, meg unalmasak, meg lényegtelenek, miközben azon aggódnak, hogy minden pasi ronda körülüttök... gyáááh hát mennyen velük bulizni az aki... -nek a répatorta vásárlást ajánlottam. Igazából most már nem is zavar ez az egész lakóközösség dolog, elvannak a többiek, meg én is, nem zavarjuk egymást, kész. Ma a fogorvos sráccal vonatoztam reggel Thealig, haverom 10 perc kínos néma csönd volt az egész. Semmit nem bírtunk egymásnak mondani. :D Minek erőlködjek akkor meg, nem?
(ez most azért, mert épp ez megy a rádióban, most hallom először, és iszonyatjóóóóóó)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése